3.fejezet

Meghoztam a 3-fejezetet.. rem tetszeni fog..Komikat kérek :D Köszi ;D


Ez a hetem,hát nem volt valami rózsás. Alice örömkitörése egy kicsit aggasztottak.  És délután van a bál.
- Min gondolkozol? –kérdezte kíváncsian Edward ahogy befordult a sulihoz..
- Áhh.. Csak a bál.. Egy kicsit kivagyok borulva Alice boldogsága miatt. Nagyon beindult a kis kobold. –mosolyogtam.
- Az biztos. Szegény Jazz alig bírja tartani magát Alice közelében. Azt mondja szétroppan a feje a sokfajta érzéstől.
- Hu szegény.. Nem csodálom.. Azért eléggé nehéz lehet neki. –jegyeztem meg. Edward csak bólintott. Kiszálltam a kocsiból és Alice rögtön idejött hozzám.
- Sziasztok –köszönt Alice majd egy pillanatra összenézett Edward-dal. Nem hagyhattam szó nélkül.
- Mi az Alice? Mit láttál? –kérdeztem feszülten.
- Semmi olyasmi ami miatt aggódni kéne.. –mormogta Alice. Hát ezt nem veszem be..  - Induljunk. –mondta Edward. Felsóhajtottam és elindultunk a befele.
Délután Alice a bálról fecsegett.  - Isteni lesz elhiheted. Előre látom,hogy neked is tetszeni fog. –mosolygott.
Mondtam Charlie-nak,hogy nem megyek haza mert ma lesz a bál, és nem is otthon alszom. Mondanom sem kell,hogy nem repesett az örömtől azt hitte Edward-dal leszek. De szerencsére Alice is mondta Charlie-nak,hogy vele leszek mert Edward-ék mennek kirándulni. Ami persze nem igaz,de Charlie hitt Alice-nek. Ahogy a Cullen házhoz értünk Alice kitoloncolta Edwardot a házból.
- Menj el Edward.. Vadássz vagy menj … Tudod hova na.. –vigyorgott Alice rá.
- Miért kell Edward- nak elmennie? –kérdeztem szomorúan.. De tudtam miért. Alice azt akarja,hogy Edward a bálon lásson meg.
- Egy pillanat. –mormolta Edward mosolyogva. Kecsesen kikerülte Alice-t majd megcsókolt. Megpróbáltam normálisan lélegezni,ami nehézkesen de sikerült így  nem ugrott ki a szívem a helyéről. –Légy jó. –lehelte majd eltűnt. Alice-t követtem  a szobájába,ahol ott volt a ruhám és az ő ruhája. Alice ruhája fekete,és kétségtelenül jól áll neki. Leültetett egy székbe és elkezdte fésülni a hajamat.
- Milyen lesz a hajam? –kérdeztem érdeklődést mímelve.
- Hmm… Szerintem kapsz egy kis göndörséget,és hajhosszabbítást.
- Hogy mi?? Na jó csináld. –mondtam és behunytam a szemem Alice a hajam után az arcomat pepecselte.
- Ne nagyon fess ki,kérlek – motyogtam.
- Nyugi. Csak egy kis szájfény és a szemedre kék csillámpor aztán kihúzom egy kicsit feketével. Egy kis idő múlva Alice felállított és felvettem a ruhámat. Belenéztem a tükörbe és szó szerint leesett az állam. Bőröm hófehér hajam hosszú és hullámos.. Sose hittem,hogy szép vagyok de most szép voltam. Alice egy pillanatra eltűnt és a ruhájában jelent meg.
 - De szép vagy Alice. –mosolyogtam. –és köszönök mindent.
- Nincs mit Bella.. Most már te is a családhoz tartozol,ezt vésd az eszedbe. –mosolygott. Megöleltem ez a kis kobold néha idegesítő de egy valóságos csoda is egyben. Nem tudom miért érdemeltem ki ezt az élettől..
- Jajj Alice. –majdnem elkezdtem sírni. –Annyira boldog vagyok. Amúgy Edwardot hova küldted? –kérdeztem,mikor elhúzódtam.
- Csak a másik házba ahova általában én szoktam menni Jazzel. Most ott öltözködik. Bólintottam. –Hozom a cipődet. –ettől féltem,hogy majd magas sarkúban kell járnom. De nagy meglepetésemre Alice egy tornacipőt rakott le elém..
- Csak a kedvedért. De leginkább magas sarkút adtam volna rád. Nem fog látszani,hogy tornacipőben vagy ugyanis a szoknyád eltakarja. –fintorgott mosolyogva. Hálásan pillantottam rá majd belebújtam a cipőbe. Alice gyorsan belebújtatott egy kék kabátba. –De le fogod venni.. Remélem nem kell mondanom.
Alice azt mondta indulni kéne,mert azt látta,hogy Edward már eléggé aggódik értem. És persze nekem is hiányzott már. Beültünk a kocsiba,de Alice mondta nagyon vigyázzak a ruhámra. Megígértem,hogy vigyázok rá. A tornaterem előtt álltunk. A bejárat tele csillogó égőkkel,amik csodásan szikráztak a sötétségben.
- Nyugi Bella. Edward már ott vár mutatott az erdőszéléhez.  –szívem feldübörgött ahogy megláttam angyali arcát.  Kinyitottam volna az ajtót,hogy induljak de Alice megfogta a karom.
- Jó szórakozást. –mondta. Kiszálltam a kocsiból s Edward már mellettem is termett.
- Olyan gyönyörű vagy. –mondta Edward, fekete öltönye kiemelte hófehér arcát és bronzbarna haját. Aranyszeme még egy árnyalattal,világosabb volt.
Megcsókolt,de úgy hogy majdnem elájultam.
- Szeretlek. Induljunk táncolni. –mondta,nem nyafogtam hanem követtem.
Mikor beléptünk akkor Angela ugrott a nyakamba.
- Szia Bella.. De jó a a hajad a sminked. Mindened. –Angela haja kontyba volt tűzve.
- Szia. Hát igen Alice elkapott. –mosolyogtam. –Jó a hajad.
- Na azt hiszem megyek. –mondta és eltáncolt Bennel együtt. Edward a parketthez irányított,épp egy lassú szám ment. Mosolyogva figyelt rám. Szemének arany tengerébe nézve,rögtön minden gondom,bajom elszállt. Edward könnyedén-de úgy hogy senki ne vegye észre a lábaimat a lábaira helyezte- így nekem nem kellett táncolnom,s a ruhám is elég hosszú volt,hogy ne látszódjon a lábam. Alice lépett közbe.
- Bella tudsz jönni egy percre? –kérdezte Alice. Reménykedve pillantottam Edward-ra. Alice elhúzott a sarokba.
- Vedd le a kabátot,olyan bénán festesz így. Mindenkinek le van véve a kabátja csak neked nem. –Alice nem cicózott,levette a kabátomat. Én meg félénken néztem körül.
–Mehetsz. –majd eltűnt a szemem elől,a kabáttal együtt. Edward elém jött s megcsókolt.
- Csodálatos vagy. –mormolta a fülembe. Ismét elkezdtünk táncolni,s egész
este meg sem álltunk.
---
- Na milyen volt? –kérdezte Alice letörölhetetlen vigyorral az arcán.
- Nem hazudok,de kellemes volt. –Edward egész este a karjaiban tartott,s nekem ez így volt csodálatos. Nem kérdezősködött Alice,hanem beszálltunk és elindultunk a Cullen ház elé. Félúton Alice megszólalt.
- Edward... –motyogta. Tudtam- tudtam hogy valami nagyon rossz fog történni. Edward a fogát csikorgatta.
- Mi a baj? –kérdeztem ijedten. Mikor odaértünk a Cullen házhoz egy vöröses szőke hajú aranyszemű gyönyörű vámpír nő állt ott,és gúnyosan mosolygott.