5.fejezet

Meghoztam, nagyon sajnálom hogy későn hoztam de mint a chat-be is írtam, volt egy kis gond... Ez egy kicsit rövid lett, és Tanya-s rész sincs benne de a következőben már lesz... Komikat kérek puszi.. :]
Reggel a besütő napsugár simogatására ébredtem. Átfordultam a francia ágyon,és Edward karjaiban kötöttem ki.
- Szia. –motyogtam,álmosan. Edward nem szólt semmit csak megcsókolt,de olyan hévvel,hogy nekem végem volt. Testem bizsergett,ahogy jéghideg keze a gerincem oszlopánál állapodott meg. Edward huncutul elmosolyodott.
- Mi az? –kérdeztem.
- Alice itt van. –morogta. Felsóhajtottam. Edward villámgyorsan felkelt és az ajtóhoz ment. Kissé imbolyogva utána indultam.
- Mi az Alice? –kérdezte Edward idegesen.
- Nem látom azt a banyát. –kiáltotta Alice kétségbeesetten. S szeme ide-oda cikázott. – Mikor próbálom befogni,eltűnik. Csak foltokban látom. –megrémültem. Még sosem láttam Alice-t ennyire feldúlva.
- De én olvasok a gondolataiba... –mormolta Edward.
- Tudom.. És pont ezért kellemetlen. Nem látom. –hangsúlyozta Alice. Edward csak előre nézett.
- Alice?- kérdezte Edward fojtott hangon. – Jasper tud hatni a hangulatára? –mormolta magának Edward. Alice szeme kétségbeesetten kutatott a jövőben és szeme egyszer a semmibe nézett,majd feldúltan figyelte Edwardot.
- Azt hiszem nem tud Jazz hatni Tanyara. –mondta keserűen.
- Hmm..  Akkor ehhez van tehetsége. Mert a gondolataiba betudunk jutni, de a testére nem tudsz hatni… .mormogta Edward fel-alá járkálva.
- De olyan idegesítő.. –nyöszörgött Alice.
- Nem tudunk mit tenni Alice.. Ez van. El kell fogadni,hogy neki ehhez van tehetsége de rettentő idegesítő, ez tény és való. Alice tudom,hogy idegesítő de szerintem ne foglalkozz vele.. Mármint figyelj rá,de úgy hogy ne tudja..–mondta Edward.
- Rendben.. –Alice megkönnyebbülten felsóhajtott.
- Alice. –kezdtem. –Köszönöm.. Nagyon hálás vagyok,hogy így törődsz velem, velünk. –majd odamentem és megöleltem. Alice felnevetett s a hangja akár a csengettyű.
- Semmiség Bella. Azt hittem ki fogsz akadni mert egy csomó pénzbe került…. – Edward megköszörülte a torkát.
- Tudom,de nem akadtam ki. –mormoltam.
- Na akkor én megyek és remélem tetszenek a ruháid is, direkt olyan stílusban vásároltam amilyen a tiéd. –mutatott rá.
- Igen láttam és még egyszer nagyon szépen köszönöm. –mosolyogtam.
- Nincs mit köszönnöd, na megyek.. Szeretlek titeket. –mondta és már itt sem volt. Edward átölelt. Hirtelen eszembe jutott Tanya és a jókedvem menten elpárolgott.
- Mi lesz Tanyaval? –kérdeztem. Edward karja megfeszült.
- Alice rajta tartja a szemét és én is, de nem hagyom hogy ártson nekünk. –mormolta a hajamba. Megfordultam és lágyan megcsókoltam Edwardot. A homlokomat a mellkasára helyeztem.
- Úgy érzem,hogy valamire készül nem tudom,hogy mire de biztos vagyok benne hogy készül… valamire. –mondtam.
- Nem bánthat,nem engedem. –sziszegte Edward.
- De Edward… Lehet hogy téged akar.. –feltételeztem. – Nem biztosan,de mondom hogy készül valamire.
- Majd észben tartom. De ilyenekre ne gondolj. Én téged szeretlek csak téged és örökre. Ezt te is tudod. –mondta Edward. Megöleltem.
- Én is szeretlek. De most azt hiszem, átöltözök, eszek és egy kicsit tanulni kéne.. –mondtam. Elmentem a szekrényhez kivettem egy farmert és egy barna hosszú ujjú felsőt. Felvettem és a konyhából, fahéj illat csapott meg.
- Hmm… Fahéjas palacsinta? –kérdeztem. Edward kajánul elvigyorodott és megcsókolt.
- Igen fahéjas palacsinta tejjel. –leültem az asztalhoz, és elkezdtem falatozni. Egyet megettem,de teljesen tele lettem. Hátradőltem a székre.
- Ízlett? –kérdezte Edward, s a szeme őszintén csillogott.
- Nagyon finom volt,de teljesen tele vagyok.. –Edward elmosolyodott.
- Van egy programom mára.. Menjünk el a rétünkre, viszek neked enni és túrázhatnánk,persze ha szeretnél. A szám felfelé görbült, és Edward ölébe ültem.
- Ez igent jelent? –kérdezte.
- Hát persze,hogy igen.. Ez nagyon sokat jelent nekem. Megöleltem majd lassan mégis szenvedélyesen megcsókolt.

Komikat kérek:] Please...