7.fejezet

Az előző 6.fejezetet megtaláljátok lentebb.. Kérlek írjatok komikat.. Please.

Mikor hazaértem Charlie meglepett arcától majdnem elsírtam magam.. Alice…
- Szia kicsim. Hát te,hogy-hogy hazajöttél? –kérdezte. Megköszörültem a torkomat,mielőtt válaszoltam.
- Hát,hogy őszinte legyek kicsit összekaptam Alice-szel. Meg most, jött ide az unokanővérük Tanya és nem akartam zavarni. –mondtam.
- Értem. –morgott Charlie. –De remélem kibékültök Alice-szel,mert nagyon jól nevelt,jószívű lélek. Mintha a testvéred lenne,Bella. És Edward? –kérdezte.
- Ő hozott haza,mert ma ért vissza a túrából,és mert Alice-szel most nem sok kedvem volt beszélni. Apu felmegyek,szeretnék egy kicsit tanulni. Charlie bólintott. Edward az ágyamon ült.
- Emlékszel,hogy elakartunk menni a rétünkre csak,mégse mentünk mert esett az eső? –kérdezte Edward.
- Hogyne emlékeznék. Miért ma nem fog esni,vagy mikor megyünk? –kérdeztem. Edward egy percre elgondolkodott.
- Hát,Alice azt mondta,hogy ma még esni fog,de holnap már nem. Szóval, akkor holnap megyünk.
- De suli.. –motyogtam.
- Majd akkor suli után megyünk. Nem lesz baj,és Alice egyébként nem haragszik rád. –egy hang szólalt meg.
- Csak a magad nevében beszélj bátyus. –mondta Alice. A szemembe könnyek szöktek. Alice kecsesen leült az ágyam szélére,és sötéten méregetett. –Tudod Bella,nagyon megbántottál. Tanya egy kígyó,és te megvéded? Te mondat Edwardnak,hogy készül valamire szóval nem értelek. Bella nem haragszom rád,mert nagyon szeretlek,és Edwardot is. Ti vagytok a legjobb testvéreim és nem akarlak titeket elveszíteni,de azért tényleg bántott. –mondta Alice komolyan.
- Alice kérlek bocsáss meg. Igazad van,nagyon sajnálom.. –Alice legyintett és elmosolyodott majd egy pillanat múlva megölelt.
- Nem baj Bella. Na én megyek is,Charlie két másodperc múlva kopog. –kopogtatást hallottam.
- Bella,vacsorázol? –kérdezte Charlie.
- Igen Apu. Egy percet kérek. –mondtam majd hallottam,ahogy eltrappol. Alice kajánul vigyorgott.
- Na jól van. Sziasztok. –majd egy pillanat alatt kiugrott az ablakon.
- Lemegyek. Szeretlek Edward. –elmosolyodott és ő is kiugrott az ablakon. Lent Charlie,jóízűen ette a tojásrántottáját. Megnéztem mi van a hűtőben,és kivettem egy joghurtot.
- Kicsim alig eszel mostanában.. Jól vagy? –kérdezte Charlie.
- Persze jól vagyok.. –egy csengőt hallottam. Edward hivatalosan is megérkezett igaz,hogy ő hozott haza,de akkor is. Felálltam és,kinyitottam az ajtót. Még mindig nem tudtam betelni tökéletes arcával. Megfogta a kezemet és megcsókolta. Charlie lépett ide.
- Szervusz Edward. Milyen volt a kirándulás? –meglepődtem,milyen udvarias Charlie Edwarddal.
- Köszönöm az érdeklődését nagyon jó volt,de nagyon hiányzott a Bella,ugyanis nagyon szeretem őt. –mosolygott Edward.
- Ajánlom is. Nagyon vigyázz rá, az egyetlen lányom. Nagyon szeretem,és remélem nem fogod kihasználni. Mert most volt egy ügy és ott a lányt kihasználta a fiúja és egyedül neveli a kisfiát. Nagyon nem szeretném,ha Bella is így járna,nagyon jó férfit érdemel.
- Apu,nyugi.. Én még egy jó ideig nem szeretnék semmi.. –de Charlie közbe szólt.
- Nem baj Bella. Edwardnak tudnia kell mit gondolok. –majd Edwardra nézett. – Nagyon vigyázz a lányomra. Ő az életem. –rárakta a kezét Edward vállára és megveregette,majd a nappali felé indult. Edward mosolygott ahogy ránéztem.
- Bocsánat Edward. Én nem tudtam,hogy Charlie.. –Edward az úját az ajkamra tette.
- Sss.. Igaza van Charlie-nak úgyhogy semmi baj szerelmem. Ez természetes. Mit szeretnél csinálni. –vállat vontam.
- Talán elmehetnénk hozzátok. Esme-t nagyon rég láttam,és szeretnék vele találkozni. –elmosolyodott. –Apu elmentem itthonról,majd jövök.. – kiáltottam,és Edward után mentem. Beültem a kocsiba és Edward felnevetett,majd elindult.
- Bella,nagyon szeretlek ugye tudod? –kérdezte.
- Miért kérdezed? –kérdeztem ijedve.
- Semmi baj,de ha.. tegyük fel,hogy ha elszeretnélek venni  mondjuk úgy hogy lennél akkor a feleségem? –a szívem felgyorsult,s a pír elöntötte az arcomat.
- Te…. Te most megkérted a kezemet? –dadogtam.
- Nemm.. –nyomta meg az m-betűt. –Ez csak egy költői kérdés volt. Ne aggódj,de igent mondanál? –faggatott tovább.. Beszívtam az ajkam.
- Talán,de nem most… Még csak tizennyolc éves vagyok,igaz nemsokára tizenkilenc de, nagyon fiatal vagyok még. Egyébként meg először vámpír szeretnék lenni. Majd akkor esetleg. –Edward arca megfagyott.
- Erről nem vagyok hajlandó vitatkozni.. Vegyük úgy mintha ez a beszélgetés meg se történt volna. –bólintottam.
- Egyetértek… -mormoltam. El se hiszem,Edward megakarja kérni a kezemet… 


Írjatok légy szíves elég 2 szó,hogy jó vagy nem.. Mindegy de jól esne..